Hogyan lettem Pilates oktató

Egy kis sztorizás jön, semmi extra. Nosztalgia talán.

Az egész úgy kezdődött, hogy kijelentettem, „soha többet be nem teszem a lábam Pilates órára!”

Najó, a nulladik alkalom talán az volt, amikor kerestem valamilyen edzéslehetőséget, amiben nem kell ugrálni. Nálunk a családban divat a trombózis és a gyenge érfal, amit én sokáig nem is éreztem gondnak, amíg el nem kezdődött az, hogy nyáron mindig fájt a lábam és nem esett jól az edzés. Így lett, hogy egy ilyen nagyon lábfájós nyáron elkezdtem olyan tornákat keresni, amit matracon, ugrálás nélkül lehet végezni. Találtam is egy videót, amit aztán ronggyá néztem, minden nap arra tornáztam. Aztán nyár végén pedig a strandon mindenki csak dicsérgette a hasam. De aztán valahogy abbamaradt.

Később pedig eszembe jutott, hogy mégiscsak el kellene menni egy órára, meg kellene nézni, milyen az igazi Pilates, amikor nem elamerikaisodott videót nézek. És ez volt az az óra, amikor eldöntöttem, hogy a Pilates szar, én ilyet soha többet nem csinálok. Nagyon nem volt jó az oktató, kapkodtunk, fájt egy csomó minden, mindegy volt, hogy ki milyen szinten van, haladó gyakorlatokba próbált beleerőltetni minket az oktató. Katasztrofális élmény volt.

Szerencsére aztán az öcsém elment egyszer egy dokihoz, aki azt mondta neki, hogy Pilateseznie kellene, jót tenne a gerincének (hirtelen nőtt magasra, kellett valami támogatás), én pedig próbáltam tökjófej testvér lenni, legyőzni minden ellenérzésemet és elkísértem, nehogy féljen egyedül. És micsoda mázli volt. Az oktató zseniális volt, a hangulat szuper, végre megtanultuk, hogy kell helyesen végezni a gyakorlatokat, mindig segített a helyes kivitelezésben. És nevettünk, jól éreztük magunkat az óra előtt és után is.

Közben nekem az is volt, hogy a főállásomban elkezdtem kinyírni a derekamat, ami miatt emellett még gerinctréning órákra is jártam. És itt jött a megvilágosodás, hogy én ezt szeretném tanítani. A gerinctréning mellett köteleződtem el, az lett nekem a nagy szerelem.

És akkor 2010 végén kimondtam először hangosan, hogy én edző szeretnék lenni. 2011-ben pedig az is lettem, kiegészítve a preventív gerinctréner képzéssel. És emiatt tovább sodródtam, új emberekkel ismerkedtem meg, köztük egy Pilatesbe szerelmes edzővel. És megfertőzött. Elhívott az ő órájára, ami teljesen más volt, mint ahova jártunk, de jó volt. Az öcsémmel kezdő órára jártunk, ő pedig középhaladó órára invitált. És rájöttem, hogy nem csak kezdő Pilates lehet jó, hanem bármelyik Pilates. Így lettem 2012-ben Pilates oktató.

Utána pedig mindenféle továbbképzésre jártam és mindenhonnan lecsippentettem egy kis tudást és kialakult a Noémi féle Pilates. A mai napig nem tudom eldönteni, mit szeretek jobban, a gerinctréninget vagy a Pilatest. Általában egyik hónapban az egyiket, másik hónapban a másikat.

a nap, amikor az edzésterves fotózás helyszínére elfelejtettem súlyzót vinni

A képzések, amik a leginkább befolyásolták az óráimat: az évi gerinctréninges továbbképzések, Pilates eszközök és kiegészítő továbbképzések, gerincbarát jógaoktatás, szülés utáni regeneráló torna, szülés utáni funkcionális tréning, szétnyílt hasizom regenerációja, gátizomtréning, core tréning és ezek ismétlése változatos formában.

Mostanában leginkább Pilates és gerinctréning által erősen befolyásolt alakformáló, erősítő edzéseket tartok (kondilates) és Pilatest, amit gerinctréning elemekkel turbózok fel, illetve gerinctréninget, amibe Pilates gyakorlatokat csempészek.

Szerencsére találkoztam hasonló elveket valló oktatókkal is, például Timivel, akivel közös oktatóképzést is indítottunk 2017-ben. Nem volt kis munka elkészíteni a tananyagot, végiggondolni a módszertant és hogy hogyan is lehet átadni mindent, amit tudunk, lefotózni, videózni, megismertetni magunkat a világgal. De ez is egy ajándék volt, hogy közösen indíthattunk képzést, nagyon jó diákjaink lettek (akik közül többen fel-fel bukkannak a PilaTest tréningeken) és boldoggá tesz, amikor látom, hogy egyik-másik diákunk szuper oktató lett és odáig vannak értük a vendégek.

itt épp szuperlelkesen fotózkodtunk az első Pilates oktatóképzésünkhöz

Azért az edzők élete nem csak játék és mese, úgyhogy 2019-re egy kicsit elegem lett az oktatásból, mert sikerült nem meghúzni a határokat és a főállásom mellett még egy főállásnyi mennyiséget dolgoztam edzőként. Ennek nem lett jó vége sem fizikai-egészségileg, sem mentálisan, úgyhogy 2019-ben lehúztam a rolót, hogy „én soha többet nem tartok edzéseket”. Azt hiszem, ezek a sohatöbbetnem mondataim nem túl hitelesek, mert 2020 nyarán elkezdtem mondogatni a barátnőimnek, hogy én Pilatest akarok oktatni. De most majd máshogy. Most okosabban, meghúzva a határokat és nem éjjel 11-ig dolgozva. És így született meg ez az oldal, a PilaTest. Le akartam zárni magamban azt az időszakot, amikor nem okosan álltam hozzá, amikor saját magamat az utolsó utáni helyre pakoltam az életemben. És nem oktatni MINDENT, hanem csak azt, ami belefér megbolondulás nélkül. Ezért indultam teljesen új domainen, teljesen nulláról, új FB oldallal.

A rosszat magam mögött hagytam, de amit az elmúlt tíz évben megtanultam szakmai téren, azokat egyáltalán nem felejtettem. Minden tudásom itt-ott megjelenik és minden órámat befolyásolja az, amit valaha tanultam.

És edző vagyok, Pilates oktató, aki egy kicsit minden hasznosat próbál észben tartani, hogy minél jobban jól eltalált edzéseket tudjon összeállítani. Most így, 100% online egy kicsit nehezebb, de próbálkozom. Szerintem próbálkozunk mindannyian.

Szólj hozzá!